Egykarú, kétkarú szelephimba

Kétkarú, egykarú himba számos helyen található az autóban, a motorblokk alkatrészek között. Mindenütt a mechanikus erőátvitel eszközeként funkcionál. Valójában a fizikában ismert egy és két karú emelő elvén működik.

A kétkarú és az egykarú himba szerepe

A kétkarú és az egykarú himbát mindenütt ott alkalmazzák az autóban, ahol egy olyan egyszerű erőátviteli megoldásra van szükség, mint amilyen az emelő, amely – a himbához hasonlóan – lehet egy vagy kétkarú. Minden esetben arról van szó, hogy az emelő, a himba egyik karjára gyakorolt erő a másik karon fejt ki munkát. Az erőátvitelt meg is lehet sokszorozni, aminek mértéke – az emelő elvének megfelelően – a két kar hosszának arányától függ. A munkát végző kar általában rövidebb és a másik kar hosszabb. Ez azt jelenti, hogy – például egy pedál megnyomásakor – a hosszabb kart hozva mozgásba kisebb erőkifejtéssel, a másik, a rövidebb karon nagyobb erőt tudunk kifejteni.

Az egykarú himba az egyszerűbb

A kétkarú és az egykorú himba között a különbség a két kar között elhelyezkedő alátámasztási, vagy rögzítési pont elhelyezkedésében van. Az egykarú himba, vagy egy karú emelő esetében egy kar végpontja az alátámasztás helye és magán a karon van egy pont, ahol az egykarú emelő az erőt fejti ki. Itt is annál nagyobb erőt tudunk kifejteni, minél közelebb van a munkát végző pont az alátámasztási ponthoz, azaz, minél távolabb az eredeti erőhatás pontjától. Ilyen egykarú emelő például a tengelykapcsoló, vagy más néven a kuplung. A kar mechanikus paramétereinek módosítása itt is jelentékenyen csökkenti a tengelykapcsoló oldásához szükséges pedálerő nagyságát.