Fékrásegítő

Fékrásegítő kereső autójához országosan kedvező árakon és óriási választékban az alkatreszek.hu fék hidraulika kínálatában. Ismerje meg a fék rásegítő működését és hibáinak okait, javítását.

Fékrásegítő alkatrész működésének ismertetése és feladata a fékezés folyamán

A fékrásegítő tulajdonképpen olyan szerkezet, amely a fékpedálra kifejtett emberi erőt megsokszorozza, az által, hogy valamilyen külső energiaforrás segítségével rásegítő hatást gyakorol, azaz, többlet erőt szolgáltat. Vagyis egy, a jármű lassítását nagymértékben megkönnyítő szerkezet. A fékrásegítő szerepe ezért baleset megelőzési szempontból kiemelkedően fontos. A fékrásegítő berendezés leggyakrabban vákuumos működtetésű: a benzinmotoros autóknál a szívócsőben létrejövő vákuumot hasznosítja, a dízeleknél viszont erre a célra külön vákuumszivattyút építenek be a fékrendszerbe. A fékrásegítő hibája esetén a megszokottnál nehezebb lelassítania a járművet, ezért akkor, ha a fékrásegítő nem működik megnőhet a fékút, s ez balesetekhez vezethet.

Fékrásegítő javítás

A jól működő fékrásegítő hiányában a gépkocsi vezetőjének erősebben kell nyomnia a fékpedált, még a kisebb lassulás eléréséhez is. Ez pedig szintén veszélyforrás lehet, mert a vezető általában hozzászokik a fékrásegítő hozzáadott fékező erejéhez, s a biztonságosnál kisebb követési távolságot tart. Emellett az is gyakori, hogy a sofőr a fékrásegítő meghibásodása után a szokásos távolságon, vagyis a hibás fékrásegítő esetében a kelleténél később kezd el lassítani. Ezért a fékrásegítő meghibásodásának a bekövetkeztekor azonnal szervizhez kell fordulnunk, ahol avatott szakemberek közreműködésével megtörténhet a fékrásegítő javítás, illetve a fékrásegítő csere. A fékrásegítő berendezések ára gyártmányonként eltérő. De még azonos fajták esetében is más-más lehet a fékrásegítő ár a különböző boltokban és internetes áruházakban, ahol fékrásegítő kapható. Ezért a fékrásegítő beszerzését bízzuk szakemberre, vagy a fékrásegítő megvásárlása előtt alaposan mérjük fel a fékrásegítő kínálatot, és a fékrásegítő árakat. Diesel személyautóknál fékjavítás után minőségi kifogások merülhetnek fel a következő indoklással. A pedálút túl hosszú, benyomáskor szivacsos és puha.

Hosszú pedálút a fékjavítás után

A vizsgálat kideríti, hogy a teljes fékrendszer hibátlan állapotban van, a hidraulikus nyomás rendben és nincs levegő a fékrendszerben. Itt tehát nem a fék hibás működéséről vagy a fékbetét hibás beszereléséről van szó. Az ügyfélnek egy próbaút alkalmával kell ennek a jelenségnek a fizikai tulajdonságait megmutatni és megmagyarázni. A dolog háttere: A pedálút gyakorlati képlete normál fékműködés és ép fékrendszer esetén a következő: A teljes pedálút = A - C Névleges út = A - B ( kb.: 1/3 a teljes útnak) Nyomáspont = B pont A maradék út = B - C ( kb.: 2/3 a teljes útnak) Ez a gyakorlati képlet a következő minőségi kifogásban nem érvényes, mert a pedál túl mélyre süllyed. Oka: A vákuumos fékrásegítő, amivel egyébként igen sok diesel személyautó el van látva, az atmoszféra nyomása és a vákuum közti nyomásesést használja fel. Ez a nyomásesés hasznosul a fékpedál megnyomásakor. Az Otto-motoroknál a szükséges vákuum a szívócsövön keresztül jön létre, amiben járó motornál kb. 0,8 bár nyomáshiány áll fenn. A diesel motoroknál a nyomáshiány létrehozására egy vákuumpumpa lett beszerelve, ami kb. 0,98 bár nyomáshiányt hoz létre. Ehhez a dieselmotornak valamivel hosszabb időre van szüksége, mint a benzinesnek. Rövid időközönkénti gyakori fékezés esetén alacsony fordulatszámú motor mellett csökken a fékrásegítőbe jutó vákuummennyiség. Ez törvényszerűen csekélyebb illetve nulla rásegítéshez vezet. A pedál nyomása ebben az esetben nagyon kemény. Ha a vezető járó motor mellett továbbra is a féken tartja a lábát, fokozódik a nyomáshiány és nő a fékrásegítés. A pedálnyomás azonos lábnyomás mellett csökken, amíg el nem éri a maximális vákuummennyiséget.

A dieselmotorok vákuumpumpája lassabban éri el a nyomáshiányt, mint a benzinmotorok szívócsöve

Így a fékpedál a dieselautókban lassabban nyomható be. Ez vezet ahhoz, hogy a vezető a pedált „szivacsosnak” érzi és hibásnak találja. Ehhez jön még, hogy dízelmotorok nagyobb nyomáshiánya miatt a fékrásegítés is nagyobb, mint a benzinüzeműeknél. A nagyobb terhelés a fékrendszer minden alkotóelemében erősebb nyúláshoz és ereszkedéshez vezet. Különösen a fékcsöveknél figyelhető meg ez a nyúlás. A fékpedál így még mélyebbre süllyed. Ennek ellenére a pedál és a padlólemez közt marad még elég távolság. Normál esetben kb. 80 bár nyomás elegendő egy teljes lefékezéshez. A pedálerőtől és a fékrendszertől függően még 200 bár nyomás is elérhető a féknyergen, anélkül, hogy ezt a vezető észrevenné. Mert a pedál felengedése és ismételt működésbe hozása közt a pedálút normális fékérzetet biztosít.

Álló motor mellett a fékpedál többszöri megnyomásával a nyomáshiány megszűnik és a teljes fékezés állapota lép fel

A pedálnak most keménynek kell lenni. A pedálút csak kb. 1/3 lehet a teljes útnak. A fékhengerben ekkor a nyomás kb. 80-100 bár. A fékpedált továbbra is benyomva kell tartani és el kell indítani a motort. Ha a fékrásegítő és a vákuumpumpa hibátlanul működik, akkor a pedál érezhetően süllyed, mert a fékrásegítés hatékony. A pedál a B és C pont között elér egy pontot. A nyomás a fékben kb. 140-től 200 bárra nő. Aki ezt a közleményt az ügyfélnek még pontosítani akarja, az csatlakoztasson az első féknyeregre egy nyomásellenőrző készüléket és a fékpedálra pedig egy pedálerőmérőt, hogy láthatóvá váljék, hogy a vezetéknyomás a fellépő nyomáshiánynál a pedálerő növelése nélkül is fokozódik. Egy csekély javulás elérhető azzal, ha a fékcsövet kicseréljük. A régi fékcsövek puhábbá válnak és jobban kinyúlnak, különösen az 5 évnél idősebb autóknál kellene a csöveket szemrevételezni és megvizsgálni.