AUTÓTÍPUS KERESÉS
KOSÁR TARTALMA
A kosár jelenleg üres

Kovács Autó

Porlasztó alkatrészek választása.


A porlasztó, a gépjármű azon alkatrésze, amely befecskendezi az üzemanyagot. Összegyűjtöttünk néhány hasznos információt erről az igen precíz és fontos autóalkatrészről, ami a benzin megfelelő adagolását biztosítja a motornak.

A porlasztó működése

Porlasztó gondoskodik az autó motorjában a szükséges üzemanyag és levegő keverék létrehozásáról. Egyszerűbb motoroknál ma is meg lehet még találni az eredeti változatot, amely Bánki Donát és Csonka János 1893-as találmánya, amely a vákuum és a külső levegő nyomása közti különbség alapján működik, ...


Keresse meg autójához megfelelő porlasztó alkatrészeket:


Gyakori gyártmányok

Kevésbé gyakori gyártmányok


...szemben a mai befecskendőkkel, a turbókkal. A porlasztás előtt közvetlenül az üzemanyag az úszóházba kerül, ahol egy a felszínén lebegő úszó egy tűszelep segítségével szabályozza az úszóházba kerülő üzemanyag mennyiségét. Ha csökken az üzemanyag az úszóházban, akkor a tűszelep lejjebb esik és többet enged be. Innen kerül az üzemanyag a tényleges porlasztóba, ami nem egy porlasztó, hanem több porlasztóból álló bonyolult rendszer, aminek lényege, hogy mindig a várt motorteljesítményhez igazodó keverék jöhessen létre, és a keverék égéstérbe történő beáramlása is szabályozható legyen.

A hideg motor indításához dúsító porlasztóra, „szívatóra” van szükség, 3:1 arányú levegő-üzemanyag keverékre. Az alapjárati fordulatot, amikor a motor már meleg, alapjárati fúvóka adja, vagyis a gyorsításhoz szükséges 8:1-es arányt a gyorsító fúvóka biztosítja. Itt a beáramló levegő mennyiségét egy pillangószeleppel lehet szabályozni, amelyet a vezető gázpedálja irányít. Tekintse meg kapcsolódó termékeinket is!

Turbózott porlasztó, üzemanyag befecskendező

A porlasztó alkatrészek tehát nem tűnnek túl bonyolultnak, hiszen a külső levegő nyomása működteti őket, de éppen ez korlátozza is a teljesítményüket. Ezért nagyon gyorsan felmerül az igény a levegő-üzemanyag keverék áramlási sebességének további növelésére. A befecskendezés intenzitásának fokozására a turbók a kipufogóház energiáját használják fel, ez ad többletsebességet a befecskendezett, porlasztott keveréknek, amivel a motor teljesítménye jelentősen fokozható. A kipufogó gáz egy turbinát hajt - innen a név -, amelynek lapátjai levegőt sűrítenek a porlasztóba, ami magas nyomáson préseli azt az égéstérbe. A porlasztó tehát az egyik legfontosabb része a motornak, amely nagy hatással van arra, hogy hogyan hasznosul az üzemanyag. A jól működő, érzékeny befecskendező nemcsak a motor teljesítményére, gazdaságosságára, de a vezetési komfortra is nagy hatással van.

Karburátor gázosító porlasztó mind ugyanazt jelenti, feltalálója két magyar kutató volt.

Az Otto-motorok (benzines motorok) által igényelt levegő+üzemanyag keverék előállítására szolgáló alkatrész. A porlasztót 1893-ban 2 magyar kutató, Bánki Donát és Csonka János találta fel. Kisebb, egyszerűbb motorokon és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni - teljesen kiszorította. Motorkerékpárokon most is általánosan elterjedtek olcsóságuk és egyszerűségük miatt, és mert a befecskendező rendszer áramellátása nem mindig biztosítható egyszerűen. A többhengeres motorok is általában egy porlasztóval rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az első porlasztók működése és felépítése részletesen.

A porlasztó működéseA mellékelt ábrán látható egyszerűbb változatnál a levegő, melyet a szívóütemben a motor dugattyúja  szív be, alulról áramlik az Venturi-csőbe (1). A Venturi-cső az állandó keresztmetszetű szívócsőbe helyezett szűkülő, majd bővülő keresztmetszetű csőszakasz. A levegő áramlása a Venturi-cső legszűkebb keresztmetszetében Bernoulli törvénye értelmében lecsökkenti a légnyomást és a megfelelően kialakított fúvókából a (2) üzemanyagot apró cseppek formájában kiporlasztja. Végül ez a köd formájában kiporlasztott üzemanyag a levegővel keveredik és így kapjuk meg a robbanóképes keveréket. A levegő mennyiségét  egy úgynevezett  pillangó-szeleppel (4) tudjuk szabályozni. Gépjárműveken ezt a fojtószelepet mozgatja a vezető a gázpedál lenyomásával illetve felengedésével. Az üzemanyag mennyiségét az úszóházban elhelyezkedő úszóval (3) – ez egy üres lemezhenger, mely az üzemanyagban úszik – mozgatott tűszelep szabályozza. Amikor az üzemanyag szintje csökken, az imént említett úszó lejjebb mozdul, és nyitja a tűszelepet.

A fenti elv alapján működő ősporlasztót korszerűsíteni kellett, hogy mindenben megfeleljen az eltérő üzemviszonyoknak.

Az ideális üzemanyag + levegő arányát a gazdaságos működés miatt fent kell tudni tartani különböző teljesítmények mellett is, de ezt az egyszerű „ősporlasztónál” csupán egyetlen teljesítménynél lehet pontosan tartani. Ahhoz, hogy a porlasztók működését részteljesítménynél is javíthassuk, különböző megoldásokat – pl.: kiegyenlítő fúvókás (Zenith) vagy féklevegő-fúvókás (Solex)porlasztókat – használtak. De ez még nem minden. Problémát jelentett még az is, hogy alapjárat fordulatszámán is biztosítani kell a megbízható működést akkor is, amikor az üzemi fúvókákon a kis áramlási sebesség miatt még nem áramlik hajtóanyag. Ilyenkor a fojtószelep zárva van, s a levegő beáramlását egy másik nyíláson, vagy a fojtószelep résén keresztül kell biztosítani, és egy finoman beállítható üresjárati fúvóka szolgáltatja a megfelelő, 16:1 keverékarányt.

A hideg motor indításakor egy úgymond „gazdagabb” keverékre van szükség.

Ilyenkor a hideg csőfalra lecsapódik a beporlasztott üzemanyag egy része. A kb. 3:1 keverékarányt a dúsítóval, más néven szívatóval lehet előállítani. Ezt korábban a gépkocsikban kézzel kellett állítani és vigyázni kellett arra, hogy mikor a motor már felmelegedett, a „szivatózást” abba hagyjuk. Manapság a korszerű megoldások automatikussá tették a szivató használatát. Van egy másik eset is, mikor fontos, hogy egy „gazdagabb” keverék legyen használva a gépkocsikban. Ez nem más, mint a jó gyorsulás elérése. Ilyenkor átmenetileg kb 8:1 keverékarány szükséges. Ehhez úgynevezett gyorsító fúvókákat használnak, s ezen keresztül csak akkor áramlik üzemanyag, amikor a gázpedált hirtelen benyomjuk.

A porlasztó érzékeny a helyzetváltozásokra.

Az úszóházból az üzemanyag csak egy meghatározott helyzetben áramlik a megfelelő mennyiségben. Ha a jármű megbillen, akkor olyan helyzet áll elő, mintha az úszó által beállított szint megváltozott volna. Ezért tervezik az úszóházat a járművön a szívócső vonalában jobbra, vagy balra, mert az oldaldőlés általában csekély és az emelkedőn vagy lejtőn haladáskor a relatív szint nem változik. Mivel a motorok fogyasztásának csökkentése és a környezetvédelmi előírások szigorítása szükségessé tette a porlasztók kiváltását pontosabb eszközökkel, ezért ma gyakorlatilag kiszorítják a befecskendezéses rendszerek a hagyományos porlasztókat.